A Tisza Párt megjelenése és sikere csak úgy érthető meg, ha látjuk, hogyan vált domináns párttá a Fidesz, és mit tanult az MSZP-től – írja a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója. Vélemény.
A demokrácia nyitott kimenetelű rendszer, amelyben a fejlődés menetét, ütemét, a konfliktusok jellegét és intenzitását, a közélet légkörét, a politikai verseny dinamikáját nem elsősorban az intézmények, sokkal inkább a releváns politikai aktorok határozzák meg.
A magyar politika négy kihívásának értelmezése címmel ad közre vitairatot és szervez konfe<a rel="noreferrer noopener" href="https://meltanyossag.hu/a-magyar-politika-negy-kihivasa-konferencia/" target="_blank">r</a>enciát a Méltányosság Politikaelemző Központ. Az első rész a Nyugathoz, a második rész a liberális demokráciához fűződő viszonyt elemzi.
A rendszerváltás a Nyugat iránti elköteleződésével kezdődött Magyarországon, a jobboldal azonban eltérítette az országot az eredeti iránytól, a baloldal pedig ugyanott ragadt. Novák Zoltán vitairata a nyugatos magyar politikáról a Méltányosság Politikai Elemzőközpont konferenciáján.
Csizmadia Ervin és szerzőtársai a tusnádfürdői Orbán-beszéd előtt írtak elemzést a miniszterelnök és a Fidesz külpolitikai mozgásáról, és felfogásáról. Az írásra Felcsuti Péter közgazdász válaszpublicisztikával reagált. Alább a Méltányosság Politikaelemző Központ válaszát és Felcsuti Péter viszontválaszát tesszük közzé, s ezzel a vitát lezártnak tekintjük.
A rezsim minden lehetséges eszközzel igyekszik megtartani a hatalmát, akár olyan eszmefuttatásokkal is, amelyek a Kelet (vagyis az autoriter rezsimek) végső győzelmét ígérik a Nyugat (a jogállamok) felett. Az autoriter rezsimek vezetői kivétel nélkül képesek a jó és a rossz világméretű összecsapásáról értekezni, aminek a várható kimenetele természetesen az ő álláspontjukat támasztja alá. Szerzőnk válasza a Méltányosság Politikaelemző Központnak a tusványosi Orbán-beszéd előtt közölt, a hvg360-on megjelent elemzésére.
Orbán Viktor tusnádfürdői beszédei azért érdekesek, mert egy átfogó külpolitikai koncepció rajzolódik ki belőlük. Ezt a koncepciót rengeteg kritika érte már az elmúlt években – különösen a híres 2014-es beszéd óta. De mind ez ideig kevesebb figyelem fordítódott a beszédekben rejlő egyik legérdekesebb komponensre: a külpolitikai közvetítő szerepre, ami teljesen más, mint a rendszerváltás idején rögzült mintakövető Nyugat-kép. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársainak elemzése a Fideszről mint „külpolitikai pártról” és a miniszterelnök nem nyugati, de nem is keleti politikaképéről.
Bár a magyar közéletben sokan és sokat beszélnek arról, hogy végre meg kellene haladni a végletes politikai megosztottságot, ám annak okait igazából még nem tárták fel. A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzői háromrészes írásukban erre vállalkoznak. Cáfolni kívánják azt a mítoszt, hogy polarizáció csak 2010 óta van, azt, hogy a polarizációt a Fidesz jobbratolódása és a populizmus erősödése váltotta ki, valamint, hogy a polarizáció kizárólag kortárs jelenség lenne, s ne kapcsolódna ezer szálon a hazai politikatörténethez. Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Novák Zoltán és Rajnai Gergely elemzésének harmadik, befejező része.
Bár a magyar közéletben sokan és sokat beszélnek arról, hogy végre meg kellene haladni a végletes politikai megosztottságot, ám annak okait igazából még nem tárták fel. A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzői háromrészes írásukban erre vállalkoznak. Cáfolni kívánják azt a mítoszt, hogy polarizáció csak 2010 óta van, azt, hogy a polarizációt a Fidesz jobbratolódása és a populizmus erősödése váltotta ki, valamint, hogy a polarizáció kizárólag kortárs jelenség lenne, s ne kapcsolódna ezer szálon a hazai politikatörténethez. Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Novák Zoltán és Rajnai Gergely elemzésének második része.
Bár a magyar közéletben sokan és sokat beszélnek arról, hogy végre meg kellene haladni a végletes politikai megosztottságot, ám annak okait igazából még nem tárták fel. A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzői háromrészes írásukban erre vállalkoznak. Cáfolni kívánják azt a mítoszt, hogy polarizáció csak 2010 óta van, azt, hogy a polarizációt a Fidesz jobbratolódása és a populizmus erősödése váltotta ki, valamint, hogy a polarizáció kizárólag kortárs jelenség lenne, s ne kapcsolódna ezer szálon a hazai politikatörténethez. Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Novák Zoltán és Rajnai Gergely elemzésének ez az első része.
Hányféle demokrácia van? Demokratikus-e Orbán Viktor rendszere? Miért nem “bír” az Unió Magyarországgal? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat elemzésében a Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója.
Ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem arra, amit teszek – mondta már többször Orbán Viktor. Most tanulmány készült, ami elemzi az ő, Merkel, Macron és Putyin beszédeit is. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.